Ha készülékünket valóban sok éven keresztül szeretnénk használni, akkor az üzemeltetése során tisztában kell lennünk a rávonatkozó összes kezelési szabállyal. Mekkora teljesítményű és hatásfokú a készülékünk? Mivel szabad fűteni benne? Mennyi tüzelőt kell, egy megrakás alkalmával a tűzterébe tenni? Milyen legyen a kéményünk? Milyen legyen tüzelőberendezésünk huzata?
Névleges és maximális teljesítmény
Az egyes gyártók a fűtőkészülékek teljesítmény adatait egymástól eltérő módon adják meg, ami sokszor félreértésekre adhat okot. A teljesítmény adatok értékelésekor megkülönböztetjük a névleges, illetve a maximális teljesítmény értékét. A maximális teljesítmény értéke értelemszerűen a fűtőberendezés maximális teljesítményét mutatja meg, azaz azt a teljesítményt, amit a készülék a legtöbbet képes leadni. Számunkra azonban ennél sokkal fontosabb adat a készülékek névleges teljesítményének értéke, mivel ez utóbbi szám mutatja meg azt, hogy az adott készülékkel mekkora légköbmétert tudunk – normál üzemi körülmények között – kifűteni. A hatásfok megmutatja, hogy a készülékben elégetett tüzelőanyag hány százaléka hasznosul ténylegesen lakásunk fűtésére, a névleges hő teljesítmény pedig arról ad információt, hogy az adott készülékkel hány kw (kilowatt) -tal tudjuk lakásunkat fűteni. Természetesen egy nagyobb méretű (tűzterű) berendezés – amibe több tüzelőanyagot tudunk egyszerre berakni – nagyobb teljesítménnyel leadására képes, mint egy kicsi készülék.
Mivel fűtsünk?
A szén fosszilis fűtőanyag, ma is nagyon fontos és elterjedt. Régi beidegződések, rossz kazánok miatt sokan még ma is a füstöléssel, kormos kéményekkel azonosítják, holott nem a szén, hanem a rossz minőségű tüzelésre használt anyag, például műanyag, textil, háztartási egyéb hulladék elégetésekor kormoz és füstül a kémény. A korszerű kazánokban tisztán, nagyon kevés füst keletkezése mellett, nagy hatékonysággal égethetők el. A szén a legtöményebb, energiadús szilárd fűtőanyag. Tárolásra kevésbé érzékeny. Bio anyagokkal keverhető, ekkor használata ökológiailag sokkal kedvezőbb. Nagyobb távolságra is érdemes szállítani.
A mezőgazdasági és erdészeti anyagok tömörítése a pelletálás. Pelletnek nevezzük a körcellás, görgős préseken készített 3 – 25 mm-es tömörítvény. A tüzelésre szánt nagyobb tömörségű 10-25 mm-es pellet a tűzipellet megnevezést kapta. A tüzelési célra alkalmas biopellet vagy tűzipellet legfőbb jellemzője a nagy sűrűség, tömörség (1-1,3 g/cm3).
Fapellet, amelynek a fa belső tiszta részéből kikerülő fűrészpor, forgács az alapanyaga.
Agripellet amely lágyszárú növényekből (szalma, kukorica, energiafű) készül.
A pellet jól szállítható, nagyon tiszta fűtőanyag. 18-20 kg-os zsákban, vagy big-bag zsákban a legcélszerűbb szállítani.
Szállítható ömlesztve is. A peleltek tárolás során érzékenyek a nedvességre.
A tűzifa megújuló bio fűtőanyag. A tűzifa égetése nem automatizálható olyan mértékben, mint a szemcsés, granulált anyagoknál ( szén, pellet, biomassza).
A tüzifát száraz helyen kell tárolni. A tűzifának annál jobb a fűtőértéke minél szárazabb
A frissen vágott fa nedvesség taralma kb. magas Minél hosszabb ideig tároljuk a tűzifánkat, annál jobb lesz a fűtőértéke. A legalább egy évig száraz szellős helyen tárolt fa már lényegesen kevesebb vizet tartalmaz, ezt légszáraznak, nevezzük. Akik tehetik, vegyék meg tűzifájukat a felhasználás előtt egy, akár két évvel. Meg fognak lepődni, hogy a szárazabb tűzifából mennyivel kevesebb mennyiséget felhasználva tudják kifűteni a téli hónapokat. Megtakarításuk jelentős lesz.
A fa vásárlásakor mindenképpen fontos a fajta, nedvességtartalom, feldolgozottság és szállítási körülmények összevetése.
Mennyi tüzelőt kell egy megrakás alkalmával a tűztérbe tenni?
A készülék használati utasításában leírt javasolt mennyiségnél több tüzelőt sose rakjon egyszerre a készülékbe!
Nagyon fontos szabály, hogy a javasolt mennyiségnél tartósan több tüzelőanyag elégetése károsíthatja a készüléket, illetve a kéményt, valamint a többlet tüzelőanyag elégetése a környezetet is nagyobb mértékben károsítja.
Kémény
A tapasztalat azt mutatja, hogy a kémény hasznos magasságának (ez a füstcső bekötési pontjától, a kémény tetejéig mért távolság) legalább 5,5 – 6 méternek kell lennie ahhoz, hogy az átlag időjárási körülmények között megfelelő legyen a kéményhuzat. Ha Önnek egy meglévő kéménye van, melyre most készül egy készüléket rákötni, a meglepetések elkerülése végett érdemes a kémény hasznos magasságát már most, előre megmérnie! Egy 4 méter alatti hasznos magasságú kémény, az átmeneti időszakban már biztosan rosszul és nehézkesen fog működni. Ha pedig egy új kéményt építtet, akkor annak szakkivitelezője biztosan nem fog ennél (5 – 6 méternél) alacsonyabb kéményt építeni.
A kémény átmérőjének mindenképp igazodnia kell, a rákötött készülék füstcső átmérőjéhez, azaz a füstcső átmérőhöz képest, szűkülés semmiképp sem következhet be, ellenkező esetben szintén a megoldhatatlan (alacsony) huzat problémájával szembesülünk. Nagyobb keresztmetszetű kéményre egy kisebb füstcső átmérőjű készülék is ráköthető, azonban ilyenkor a bekötést végző szakemberrel mindenképp végeztessünk huzatmérést, és ha szükséges – a túl nagy huzat elkerülése végett – építtessünk be a készülék füstcsövébe egy automata huzatszabályzót (erről részletesen később).
A kémény a lakásnak az a meghatározó szerkezeti eleme, ahonnan – egy meglévő kémény esetén – el kell indulnunk, amikor fűtőberendezést szeretnénk vásárolni. Alapvetően a kémény mérete (keresztmetszete és hossza) határozza meg azt, hogy készülékünk mekkora méretű, lehet, ezért érdemes a kéményre különleges hangsúlyt fektetni már a ház tervezésének időszakában. A kémény keresztmetszetére (átmérőjére) “ökölszabályként” azt szokták mondani, hogy a kiválasztott készülék füstcsőcsatlakozásához képest a kéményt szűkíteni nem szabad, azaz, ha a készülékünk 150 mm-es füstcsőcsatlakozással bír, akkor a kéményünknek minimum 160 mm átmérőjű kör keresztmetszetűnek kell lennie.
A kémény ideális működéséhez a megfelelő keresztmetszeten kívül megfelelő hossz is szükséges. Ahhoz, hogy kellő huzatunk legyen, a készülék kéménybe történő bekötésétől számítva 5 – 6 méter magasságnál (kémény hasznos magassága) már kellő kürtőhatás keletkezik. Fontos az is, hogy készülékünk milyen szögben csatlakozik a kéményhez. Kifejezetten javasolt a készülék füstcsövét a függőleges kéménykürtőhöz képest 45 fokos szögben bekötni, mert az ilyen csatlakozási pontnak jóval kisebb az áramlási ellenállása, mint egy 90 fokos csatlakozásnak
Huzat
A tüzelőberendezésünk megfelelő működéséhez, ahhoz, hogy az égéstermék a kéményen keresztül távozni tudjon, légnyomáskülönbség, azaz huzat szükséges. Ideális esetben a huzat 10 – 20 Pa (pascal) között van. Amennyiben a huzat alacsony, nem lesz tökéletes készülékünkben az égés, az égéstermék nem ég el teljesen. Kandallók esetén készülékünk üvegfelülete először elfátyolosodik, majd rövid időn belül bekormozódik. A tűztérajtó kinyitásakor pedig könnyen előfordulhat, hogy füstgáz áramlik vissza! Ha túl erős a kéményben a huzat, akkor viszont készülékünkből a kéményen keresztül a kelleténél több meleg áramlik a szabadba és romlik a készülék hatásfoka. A túlzott huzat a készülékben olyan hőmérséklet-különbségeket okozhat, amelynek hatására a berendezés élettartama jelentősen csökkenhet, sőt, öntöttvas készüléknél a túlzott huzat esetleg az öntvény elemek elrepedéshez is vezethet. Ennek elkerülése érdekében – ha indokolt – érdemes huzatszabályozót beépíteni a készülék és a kémény közé.
Reméljük, hogy ezekkel az információkkal segíteni tudtunk és a felsoroltak figyelembevételével mindenki ki tudja választani a számára leginkább megfelelő és leghatékonyabban üzemeltethető fűtési rendszert.
The post Tanácsok vegyes tüzelésű fűtőberendezések használatához appeared first on Farm-Ker Kft..