Az ablak az otthonunk szeme, rajta keresztül tekintünk ki a saját kis birodalmunkból a világra. Itt jut be a legtöbb természetes fény a lakásba és itt is a legnagyobb a hő veszteség.
Rendkívül fontos nyílászáróról van szó, ezért nagyon fontos a jó minőség, a tökéletes kivitelezés és a beépítési szakértelem. Az ablakok legnagyobb és legfontosabb felületét az üveg alkotja, a keret pedig készülhet fából, műanyagból és akár fémből is.
Az ablakok a régi házak, lakások kritikus pontjai. Nem záródnak rendesen, kiengedik a meleget, beengedik a hideget. Alapvető különbségek vannak ugyanis a régi és az új, korszerű nyílászárók szerkezete, felépítése között. Az ablak legfontosabb szerepe hogy összeköti a lakást a környezettel. Az ablak mögött biztonságban érezzük magunkat otthonunkban, ugyanakkor az ablakok az épület homlokzatát, illetve a szobabelső karakterét is meghatározzák. A másik nem elhanyagolható szempont, hogy az ablakon keresztül fény és levegő áramlik a lakásba, számuk-elhelyezésük tehát kulcsfontosságú az egészséges környezet kialakítása szempontjából.
Az ablakszerkezetek két fő része a szárny és a tok. A tok szerepe sokrétű, egyrészt az ablakot a befogadó falszerkezethez kapcsolja, hordozza a szárnyat, vagy szárnyakat vasalás közvetítésével, biztosítva a mozgatás és zárás lehetőségét. Ahhoz, hogy a mozgatás és zárás optimális legyen nagyon jó vasalatokra van szükség, és ez az első jelentős különbség a régi ill. új nyílászárók között. Az új vasalatok többpontos záródást biztosítanak, Magyarországon elsősorban a ROTO és a GU vasalatok terjedtek el.
Az ablakoknál ezek akár többfunkciósak is lehetnek:
- nyíló
- bukó-nyíló
- középen felnyíló
A buktatásra elsősorban azért van szükség, mert a vasalatnak, és a speciális tömítő-profiloknak köszönhetően a nyílászárók csak minimális légáteresztést biztosítanak, ami a gyakorlatban “hermetikus” zárást jelent. Persze ezt is lehet fokozni egy un. résszellőztető megoldással, ami megnöveli a bukó-nyíló ablak használhatóságát egy huzatmentes szellőztetési funkcióval. Ennek lényege, hogy egy meghatározott kilincsállásnál az ablakszárny kb. 6 mm-rel kiemelkedik a tömítés vonalából.
A tömítés
Az új nyílászárók kiváló légzárási tulajdonságait az egy síkban körbefutó, sarkokban végtelenített speciális tömítő profil biztosítja. A tömítő profil ráadásul cserélhető, és házilag is könnyen beépíthető.
Az üvegezés
A harmadik különbség az üvegezés. A korszerű nyílászárók hőszigetelt – általában 4/12/4 vagy 4/16/4 mm rétegrendű – float üvegek felhasználásával készülnek (ahol 4 mm az üvegvastagság és 12 ill. 16 mm a két üveg közötti légrés). A teljes üvegezés vastagsága többnyire 20-33 mm közé esik. A hőszigetelt üveg alapvetően meghatározza a nyílászárók műszaki tulajdonságait, de megjelenését is, mivel a felület legnagyobb részét jelentik. Különleges esztétikai hatás érhető el az üvegtáblák közé vagy az üvegfelületre ragasztott álosztók alkalmazásával.
Visszatérve a műszaki tulajdonságokra az üvegezés “jóságának” legfontosabb mérőszáma a Hő átbocsátási tényező. A hőszigetelt üvegezés esetén ennek értéke az egyrétegű üvegénél 2-4-szer jobb. Ma már nem ritka az 1,3 W/m2K-s, sőt 1,1 W/m2K-s érték sem. Ezt tulajdonképpen páramentesen zárt, egy, két vagy akár több légréteggel készített két-, három- esetleg négyrétegű, a külső oldalon gyakran napsugárzást elnyelő, vagy visszaverő üvegből előállított szerkezettel valósítják meg.
A másik izgalmas kérdés a hangszigetelés. Egyikünk sem szereti, ha a hangok szabadon ki- ill. beszűrődnek az ajtón, vagy éppen az ablakon keresztül. A léghanggátlást decibelben mérjük, és ez alapján az üvegezéseket osztályokba soroljuk. A Magyarországon forgalmazott típusok általában 3-as, 4-es osztályba tartoznak. Átlagos hanggátlásuk 32-38 dB. Természetesen léteznek ennél nagyobb hanggátlású ablakok is (39-42 dB) ezek azonban igen ritkák.
A felületkezelés
Természetesen a fa alapanyagú ablakok van itt csak szó, melynél egyre nagyobb arányban találkozunk lazúros kivitellel. Ennek előnye, hogy a kopást követően nincs szükség a zománc réteg eltávolítására, egyszerűen 2-3 évente át kell kenni. A szerkezeteket általában már a gyárban ellátják egy réteg gomba- és rovarkárosítók ellen védelmet nyújtó színtelen impregnáló szerrel, de ez az alapozás az időjárás és nedvességfelvétel ellen csak minimális mértékben véd. Ezt “illik” átkenni egy réteg favédő alapozóval, és egy vastag réteg lazúrral.